Amit a személyiségtesztek nem mindig mutatnak meg.
Patológiás vezetők: hogyan védekezzünk?

 

József 55 évesen kényszerült új munkahelyet keresni magának. „Egész életemben sportoltam, vigyáztam az egészségemre – meséli, – de az új főnököm, egy harmincas fiatal ember teljesen tönkretett. Az első naptól fenyegetődzött, kiabált, csapkodott. Rémálom volt a közelében lenni. Egy hónap múlva rosszul lettem, kiugrott a cukrom,16-os értéket mért az orvos. Eljöttem a cégtől, de már késő volt, azóta cukorbeteg vagyok.” A fenti történet sajnos gyakoribb, mint gondolnánk. Abszurd, de megfelelő erkölcsi bizonyítvánnyal szinte bárkiből lehet vezető, aki ettől kezdve meghatározó befolyással rendelkezhet mások élete, jóléte, testi-lelki egészsége fölött.

Normális, de…

A legtöbb problémás vezető ebbe a „kategóriába” sorolható. Személyiségük ép, de képzettségük, humán érzékenységük hiánya miatt jelentős károkat okoznak. Súlyosabb a probléma, ha a vezetőnek „nem volt gyerekszobája”, vagy más szavakkal, érzelmi intelligenciája nem megfelelő mértékű. A kategória klasszikus példái az „ajtóstól a házba” típusú junior vezetők, vagy a lelkiismeret furdalás nélkül komisszár tevékenységet folytató menedzserek. Utóbbiak, ha úgy adódik, felsőbb parancsra, szemrebbenés nélkül teszik tönkre munkatársaik és azok családjainak életét. Közös jellemzőjük a „rosszindulat nélküli érzéketlenség”, amely a vezetői szerep teljes félreértésén alapul. Többnyire végrehajtó szerepben, náluk „okosabb” vezetők beosztottjaiként, időnként eszközeikként működnek. A vállalat érdekében keménykedő főnökök túlélési ideje az adott intézmény munkakultúrájának függvénye. Szofisztikált, demokratikusnak tekinthető vállalati kultúrában többnyire maguk is előbb vagy utóbb spontán szelekció, vagy felsőbb tisztogatás áldozataivá válnak. Sajnálatos módon azonban az alacsony transzparenciájú, nem demokratikus, irracionális vagy feudalisztikus elemekkel is jellemezhető intézmények és vállalatok igazi táptalaját képezik ennek a rendkívül káros vezetői típusnak.

A neurotikus vezető

„Egyszer sírtam el magam 30 év alatt a munkahelyen” – meséli Andrea, –amikor a főnökasszony nem engedett el a lányom eljegyzésére a határidős munkák miatt. A kollegák éppen vigasztaltak, amikor kiperdült az ajtaján és torkaszakadtából visítani kezdett: Nem sírunk, lányok! Nem tudom, hogyan lehet vezető, aki ennyire nem tud uralkodni magán.” Ahogy Andrea példája is szemlélteti, az összeférhetetlen vezetői viselkedés mögött gyakran a hangulati élet súlyos zavara áll. Az ideggyenge vezető nehezen birkózik meg a stresszes élethelyzetekkel, a vezetői lét túlfeszített mindennapjaival. Az előzőekben ismertetett vezető típussal szemben a neurotikus személyiség rendkívül szenzitív, időnként túlérzékeny. Jóindulat is jellemezheti, a munkatársakat akár saját családjának tekintheti, stabil idegrendszeri állapotban pozitív munkahelyi légkör, kiszámíthatóság jellemzi. Hangulata és viselkedése azonban többnyire hullámzó, kiszámíthatatlan, rossz állapotában tolakodó, sértő, és hisztériás lehet. A hangulati zavar mögött gyakran szorongás, pánikbetegség, depresszió állnak. A neurotikus vezető körül érthető módon gyakran cserélődik a stáb, munkaügyi perek és tartós betegállományba menekülő munkatársak nehezítik munkáját. A megoldást, vagyis a neurotikus vezető eltávolítását szerencsés esetben többnyire saját maga segíti elő elviselhetetlenné váló dühkitöréseivel, nemegyszer teátrális viselkedésével.
Nehezebben felismerhetők azok a „csendesen neurotikus vezetők”, akik perfekcionizmusukkal,  munkamániás hétköznapjaikkal, agyonkontrollált munkafolyamataikkal, hibátlan adminisztrációjukkal vonzó munkavállalónak és jó vezetőnek tűnnek. Természetesen az árat ez esetben is a vezető körül dolgozó munkatársak és családjaik kell, hogy megfizessék.

Patológiás főnökök

Egy vállalat munkatársai számára a legnagyobb veszélyt a patológiás személyiségű vezetők jelentik. Hogyan lehetséges, hogy patológiás személyiséggel valaki vezetővé válhat? A válasz sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk: úgy tűnik ugyanis, hogy a kíméletlen versenyre, az emberi értékek és érzelmek háttérbe szorítására épülő vállalati vagy intézményi működésmódban kifejezetten előnyt jelenthetnek olyan személyiségvonások, melyek együtt járását a pszichológia a személyiség patológiás elváltozásaként értelmezi.
A borderline vagy határeseti személyiségzavarban szenvedő vezetők a neurotikus és a pszichotikus betegségek határán helyezkednek el. A neurotikusságnál leírt tünetek erőteljesen jellemzi őket, de a pszichotikusság kritériuma, a „valóságvesztés” csak ritkán figyelhető meg. Jellemzően depressziós, szociális fóbiában szenvedő, időnként nagy hangulati ingadozásokat mutató egyénekről van szó. A borderline vezetőt különösen veszélyessé teszik emberi kapcsolatai. Gyakori a „sztárok”, a „bizalmasok” kiválasztása, majd a kapcsolatot megterhelő függőségi viszony kialakítása. A sztárokat magánéleti kérdésekkel traktálja, mások ellen manipulálja, viselkedése megterhelő, személyeskedő. A kedvenceket gyorsan cseréli, a kapcsolatot dühvel szakítja meg, lelkiismeretfurdalást ébreszt. Viselkedése kaotikus és kiszámíthatatlan.

Végül meg kell említenünk a beteg vezetők legveszélyesebb típusát, a pszichopata vagy szociopata vezetőt. A pszichopata, vagyis az antiszociális személyiségzavaros személyről viszonylag hiteles képet nyújtanak a hollywoodi sorozatok. Ahogy azt Cleckley (Hervey M. Cleckley, amerikai pszichiáter 1903-1984) frappánsan megfogalmazta: a normális, hétköznapi ember tökéletes másolata, aki álarccal rejti el, hogy igazából semmilyen valós érzelemre sem képes, az embereket eszközöknek tekinti. Milyen a pszichopata vezető? Intelligens, sima modorú, kellemes társalgó, aki bárkit bármikor képes föláldozni saját céljaiért. Pontosan olyan, amilyennek az egyik piacvezető cég csúcsmenedzsere elmesélte: „Berendelt bennünket, az egész managementet az irodába. Én szabadságon voltam a családommal. Nagyon fontos – mondta a telefonba. Több mint két órát vártuk, mire megjött, aztán elkezdett semmiségekről beszélni. Döbbenten hallgattuk. Mikor a bátorságom összeszedve megkérdeztem, hogy „ezért rendelt vissza?” csodálkozó tekintettel, teljes nyugalommal azt mondta: Ezek fontos dolgok, de most már mehet mindenki a dolgára…”

Típusmixek

Leggyakrabban a fentebb leírt viselkedésmódok sokféle keveredése képzelhető el. Nem írtunk több más gyakori vezetői betegségről, mint például a paranoid gondolkodásról sem, amely a fenti betegségtípusok mindegyikénél megjelenhet. Képzeljenek el egy sima modorú főnököt, aki halkan behív az irodájába, szúrósan a szemünk közé néz és így kezdi: „Nem bízom magában”. Nehéz elképzelni? Attól tartok, hogy egyáltalán nem.

megjelent: HVG Pszichológia 2016/1.szám

https://lederlaszlo.com/cikkek/vezetes-lelektan/problemas-fonok-tippek/