Család vagy karrier? A boldogtalanság gyilkos kódjai

Tudja valaki mi az a karrier?

karrierA karriert, sokszor maguk a téma avatott szakemberei is csak a legszűkebb értelemben, a munkavilágában megvalósítható szakmai pályaként és sikerként értelmezik. Közhely, hogy a karrier csak abban az esetben ér valamit, ha az belső karrierré válik, vagyis az adott ember és környezete emberi fejlődéséhez is hozzájárul. A munka világa ugyanis önmagában nem létező egység. A léleknek nincs munka része. Minden embernek egységes élete van, amelynek sok szegletét kell egyidejűleg építenie és védelmeznie. Ezek közül is a két meghatározó entitás a család és a munka. Hogyan illeszthető össze ez a két nagy területet és melyek azok az életveszélyes programok, amik megnehezítik a tisztánlátásunkat és sokunkat örök elégedetlenné, akár boldogtalanná tehetnek? Öt olyan szempontot szeretnék kiemelni, melyek tapasztalataim szerint alapvetően meghatározhatják család és karrier tervezésünket.

A boldogtalanság öt gyilkos kódja:

1. Ne függj senkitől!

A legnagyobb ámítás mintha már az alapoknál elkezdődne: mert lehet-e bárki, aki embernek születik, valóban független? És ha független, lehet-e ember? “Legyél önálló, független, keresd meg a pénzedet, ne függj senkitől, ne légy senkinek a cselédje, szerezz diplomát, legyen egy jól kereső állásod.”  –   fogalmazza meg Tamási Erzsébet, elrettentő szándékkal. A kód rejtett és lényegi tartalma az “együtt nem működés” programja, a másik érdekeinek figyelmen kívül helyezése, a megvásárolható önálló út. A kód nem ígéri, de finoman utal arra, hogy valójában a függetlenség egyenlő az anyagi függetlenséggel, amit saját erőből szinte bárki megteremthet. Felvetődik a kérdés, miért nem lehet alapvető kódunk, hogy: “Legyen először igaz társad, fogjatok össze, segítsétek egymást, tervezzetek okosan, együtt. Legyen szép családotok, ahol újratöltekezhettek, ami megvéd a nehéz helyzetekben. Valósítsátok meg közös álmaitokat és valósítsátok meg közösen álmaitokat!”

2. A karrier kék madara: valaki elnézte a statisztikákat

Mi lehet fontosabb az életben a szakmai sikernél, az előrejutást biztosító munkahelynél? Az Economist neves folyóirat kutatási alapján hazánkban 1997-ben a megkérdezettek 77 %-a volt elégedetlen munkahelyével. Dr. Ternovszky Ferenc 2005-ben elvégzett kutatásai szerint a vizsgálatában megkérdezett férfiak 68%, a hölgyek 66 %-a volt elégedetlen aktuális munkájával. Arra a kérdésre, hogy anyagi kényszer miatt dolgozik-e: a férfiak 61%-a, a nők 57 %-a felelt igennel! Az “Otthon maradna-e ha tehetné?” kérdésre a beosztottként dolgozó nők 82 %-a igennel válaszolt.

A nyugati társadalmakban általános jelenség, hogy a magasabb beosztásban dolgozó, iskolázottabb, ennek megfelelően jobb anyagi körülmények között élők nők gyermekvállalási kedve alacsonyabb, illetve a gyermekek megszületése később kezdődik, mint a szerényebb körülmények között élő hölgyeknél.

3. A munka fontosabb, mint a család….vagyis a család fontosabb, mint a munka

A fent idézett felmérés újabb izgalmas megállapítása szerint mind a női, illetve férfi szerepeket illetően a megkérdezettek fontosabbnak tartották a családot, mint a munkát. A “Fontos ugyan a munka, de a nők számára a család fontosabb kell legyen, mint a munka.” állításra a válaszadók 79 %-a igennel, míg a ” A férfiak számára a munka fontosabb kell legyen, mint a család.” kijelentésre a megkérdezettek 77 % – a nemmel felelt. A jelenség magyarázata, hogy a modern családban, a munka-magánélet egyensúlyának problémája ugyanúgy sújtja a férfiakat mint a nőket. Mindkét szereplőnek többszörös, legalább kettős elvárásnak kell megfelelnie. Azok, akik erre a kettős szerepre nem kapnak kellő felkészítést, hamar frusztrálódnak, túlterheltté és csalódottá válhatnak. A recept csak egyféleképpen kezdődhet: “működjetek együtt, osszátok meg a terheket a józan ész, a képességeitek és a lehetőségeitek szerint”. A pontos lebonyolítás már minden családban egyedi formát kell, hogy öltsön.

4. Ráérsz még…

Mind a házasságkötést, a gyermekvállalást, mind pedig a tanulmányok befejezését és a munkába állás megkezdését is a ” ráérsz még” kulturális kódja határozza meg. Úgy tűnik a női karrierépítés, és a vezetői beosztás legnagyobb akadálya már maga, a késői gyermekvállalás lett. Mind a svéd, mind pedig a svájci központi szociális intézkedések célja, hogy a fiatalok hamarabb lépjenek tartós kapcsolatba és vállaljanak gyermekeket. A késői gyermekvállalás egészségügyi statisztikája azt támasztja alá, hogy bizonyos életkor felett megszült gyermekek többszörös egészségügyi rizikónak vannak kitéve. A hazánkban is jellemző diploma halmozás, illetve a szülőkkel való együttélés (mamahotel), a családvállalás és a szakmai karrierépítés akadályai.

5. Látástól vakulásig

A fent említett kettős terhelés fenntartásáért, a hazai munkakultúra minden tőle telhetőt megtesz. A magyar munkakultúrát a mai napig a rossz rendszereket fenntartó mártírok és hősök alkotják. A magyarok nagy része nem sportol, nincs hobbija, és a családjával minimális minőségi időt tölt. Jellemző példa az a középvezető, aki bár rugalmas munkaidőben dolgozott, nem merte megmondani kollégáinak, hogy hétfő reggelente kocogni jár, nehogy úgy érezzék, hogy cserben hagyta őket…. Magam is sokszor tapasztalom, hogy vezetőváltás esetén az új vezető első lépése a blokkoló óra rendszer kiépítése vagy a jelenléti ívek ellenőrzése. A modern technika kínálta részmunka, távmunka, home office rendszerek alkalmazásában hazánk lemaradt.

Összefoglalva nem kevesebbet szerettem volna állítani mint azt, hogy karriertervezés helyett az életünket érdemes tervezni és időről időre újratervezni. Nem érdemes arra várnunk, hogy a hazai munkakultúra fejlődése ezt megteremtse számunkra, érdemes saját kezünkbe vennünk életünk alakítását. Jelenleg hazánkban nem jellemzőek a családbarát munkahelyek, (bárcsak fele annyi lenne, ahány ilyen táblát kiraktak), és jelentős elmozdulás nem prognosztizálható. Az egyéni mozgástér azonban nagyobb, mint sokan gondoljuk.

2015. november