Apa Akadémia – interjú

Apává válni nem kevésbé szép és felelősségteljes feladat, mint anyának lenni. A társadalom a hangsúlyt mégis az anyára helyezi, számos kiadvány szól róluk, nekik. Az apákat viszont senki nem készíti fel arra, mi vár rájuk, mi segíthet nekik abban, hogy megtalálják a helyüket az új szerepben. Léder László pszichológus, tréner az Apa Akadémia megszervezésével ezt a hiányt szeretné betölteni.

Fotó: Szász Marcell

– Az apák szerepe a gyermeknevelésben mintha háttérbe szorulna, mintha az anyákhoz képest másodhegedűssé váltak volna.

– Ez egy fals koncepció, ami sajnos velünk él, pszichológiailag viszont teljesen egyértelmű, hogy egy gyereknek ugyanakkora szüksége van egy apára, mint egy anyára. Nincs elsődleges és másodlagos gondozó. Egy apa a szoptatást kivéve minden, gyermekkel kapcsolatos nevelési, gondoskodási tevékenységet ugyanúgy el tud elvégezni, mint egy anya. Az apák kiszakítása a családból egy modern dolog, a XX. század problémája. Előtte, a XVIII–XIX. században az apa sokkal inkább részese volt a nevelésnek. Természetesen akkor is felosztották a teendőket, sok közös akadt, de sok olyan munka is volt, amit csak az apa végezhetett el. Ma azt tapasztaljuk, hogy az apa tulajdonképpen offline, kikapcsolt állapotban kering a család körül. Ez nem volt így korábban.

– Milyen hatással jár az apaszerep hiánya?

– Az apahiány lényegében az élet minden területén hátrányosan érinti a gyerekeket. Mit jelent az apa jelenléte? Egyrészt egy nemi modellt, ami nagyon fontos, mert a saját és a másik nemhez való viszonyt is az határozza meg, milyen a gyermeknek az anyjával, apjával való kapcsolata. Ezen felül bármilyen tevékenységet nézünk, azt láthatjuk, hogy bár az apa meg tudja csinálni ugyanolyan minőségben, mégis kicsit másképp csinálja, mint az anya – erre a másságra van szükség. Az apák másképp játszanak, másképpen és mást kommunikálnak, mást tanítanak meg öntudatlanul. Kutatások kimutatták, hogy a gyerekeikkel játszó apák gyermekei intelligensebbek. A játék nagyon komplex dolog, érdekes megnézni, hogyan kommunikálnak játék közben az apák. Az anyák inkább konkrétumokat, egy adott szabályt próbálnak átadni, a fő céljuk, hogy a gyermek hamar megértse a mondandójukat, és aszerint cselekedjen. Az apák számára viszont nem ez a lényeges, az ő viselkedésük inkább öntudatlanul mutat a fejlődés irányába. Ők nem a gyermek éppen aktuális értelmi vagy kommunikációs színvonalán, hanem afölött kommunikálnak. Másrészt az anya a családot, a védelmet jelenti, az apa pedig a kapcsolatot a külvilággal, és ez megjelenik a kommunikációban is. Az apák sokkal gyakrabban utalnak arra, hogy „ha az iskolában, munkahelyeden is ezt csinálod majd, akkor abból komoly bajod lehet.” De azoknak az extrém játékoknak is üzenete van a gyermek számára, amikor az apa feldobja és elkapja a gyermeket, megpörgeti: „akármi történik, én elkaplak”. Ezt a gyerekek nagyon élvezik, mert hiába rizikós, mindig ott a biztonság. Az apai üzenet: merd vállalni a kockázatot, merj kilépni a határokból. Ezek apró dolgok, de nagyon lényegesek.

– Milyen életkortól játszanak ilyen fontos szerepet az apák?

– Az apának már a várandósság alatt is nagyon komoly szerepe van. Az egy régi, meghaladott elképzelés, hogy az anya és a magzat egy zárt egységet alkot. Az apa hangját például megismeri az újszülött, amikor megszületik. Egyébként nagyon gyakori jelenség az is, hogy az apa akar inkább gyereket. Azt gondoljuk, és erre a hollywoodi sztereotípiák rá is erősítenek, hogy a férfi megijed, ha a barátnője, felesége gyereket akar – és beül egy bárba a barátaival inni. A valóság az, hogy nagyon sokszor épp a férfiak kezdeményezik a gyermekvállalást.

– Milyen fogódzókat tudnak adni az apáknak? Mi az, amire törekedniük kell, hogyan lehetnek jó apák?

– Az első lépés a tudatos apaság. Egy pillanatig sem szabad azt gondolni, hogy az rendben van, hogy ő kikapcsolt állapotban működik a családban. Ez sem a gyermek, sem a feleség, sem a maga számára nem jó. Minden apa felelőssége, hogy elgondolkodjon az úgynevezett védett családi időn, amikor igazán együtt van a család. Nagyon sok mindennel ki lehet ezt az időt tölteni, az a lényeg, hogy ők együtt legyenek. Az is fontos, hogy az apa apró dolgokban is vegyen részt. Ezek nem olyan időigényesek, de fontos, hogy részese legyen: mossa meg a gyereke fogát, hallgassa meg, amikor elmeséli, mi volt az iskolában. Ezek a gyerekek számára azt üzenik, hogy apa figyel rám, törődik velem. Az igazi apaság a spontán apaság, amikor nem agyonszervezett programokat tervezünk, hanem egyszerűen együtt vagyunk, és a dolgok maguktól történnek. Vezetőkkel dolgozom, rá szoktam őket venni arra, hogy pénteken menjenek korábban haza, nem fog összedőlni a világ. A fokozatos visszatérés a családba az egyik legfontosabb technika, ami segít az apáknak. A másik pedig az, hogy találják meg ebben az örömöt. Vegyék észre: az, hogy a gyerekeikkel foglalkoznak, öröm, relaxáció, nem egy pluszfeladat. El kell odáig jutni, hogy hiányozzon az apának mindez, várja ő is ezeket a pillanatokat.

– Sem az anyák, sem az apák nincsenek könnyű helyzetben, ha a munka és a család összeegyeztetéséről van szó. Magasabb szinten milyen változtatások segíthetnék a harmonikusabb családi szerepeket, a munka és család, magánélet egyensúlyát?

– Magyarországon a legnagyobb segítséget az jelentené, ha a munkaerőpiac modernizálódna, hogy az anyák a gyermek mellett is tudjanak dolgozni részmunkaidőben, rugalmas munkaidőben, hiszen nem normális terhelés az, hogy egy édesanya egyedül marad a gyer­me­kei­vel – ilyen korábban soha nem volt. Amikor modern családról beszélünk, részint a régihez kell visszanyúlnunk, amikor a nők is dolgoztak a gyermekek mellett, de a férfiak sem szakadtak ki a családból. A modern körülmények között ezt másképp kell megoldanunk, mert régen a nagycsalád és a közös tevékenység – mezőgazdaság, kisipar, családi vállalkozás – biztosította a kereteket. Ma viszont csupasz családok vannak: apa, anya, gyermek vagy gyerekek. Itt kell berendeznünk a modern életformának megfelelően az életünket. Apa és anya is részt kell vegyen a családi életben, a gyermeknevelésben. És ezzel együtt jár az is, hogy egy apa természetesen a háztartási feladatokban is részt vállal. Ez egy faramuci helyzet, mert közben az apákkal szemben nagyon erős elvárás, hogy egzisztenciát teremtsenek. Az elmúlt 30-40 évben külföldön elindult az ellenáramlat, az úgynevezett apaforradalom. A skandináv országok kezdték az apákat visszahozni a várandósság idejére, a szülésbe, a családi életbe. Természetesen nem kell semmit másolnunk, de ez jó példa lehet. A skandináv országokban például a szociális juttatások ahhoz vannak kötve, hogy az apának is otthon kell töltenie valamennyi időt a gyermekével. A munka-magánélet kultúrája még nagyon alacsony szinten van Magyarországon. Most elkezdődött egy pozitív, családbarát munkahelyszemlélet, de én még csak néhány százalékra tenném a családbarát munkahelyeket. Tartunk apa coachingokat is vállalatok számára, ahol vezetői és HR-tanácsadást végzünk. A kisgyermekes családoknál a szülők, így az apák is sokszor túlterheltté válnak, és ez a munkahely számára is hátrány, mert csökken a teljesítményük. Kialvatlanok, frusztráltak lesznek, sokszor hiányoznak. Mi apró dolgokra hívjuk fel a figyelmüket, technikákat mutatunk, amivel ezek megelőzhetőek.

– Idén indították el az Apa Akadémiát, ahol előadások és beszélgetések keretében az apák szerepével foglalkoznak. Milyenek az eddigi visszajelzések?

– Azt látjuk, hogy a férfiak – főképp a fiatalabb férfiak – körében óriási az igény arra, hogy aktív apák legyenek, megéljék az apaságot. Nekik nem is kell hangsúlyozni, hogy a család részének kell lenni, inkább a hogyan a kérdés. A munka-magánélet egyensúlya messze a legnépszerűbb téma a körükben, azaz, hogyan oldják meg a mai életforma mellett, hogy jó apák legyenek. Két előadáson vagyunk túl, mindkét alkalommal hatvanan jöttek el, és az előzetesen tervezettnél egy órával többet maradtunk, olyan sok kérdés, felvetés volt. A résztvevők lelkesek, és máris aktívan segítik a munkánkat, van, aki fotókat, videofelvételt készít az elő­adásokon, más az informatikai háttérben segít, egyikük felajánlotta, hogy ingyen lefordít idegen nyelvű cikkeket. Nagyon motiváló, hogy mindenki hozzájárul az Apa Akadémia fennmaradásához. Ez egy önmagát fenntartó, nonprofit kezdeményezés, de keressük a támogatókat, akik fontosnak találják az apák helyzetét. Szeretnénk, ha az Apa Akadémia sokáig működhetne, hiszen láthatóan nagy igény van erre.

Elek Nikolett

Bővebb információkat az Apa Akadémiáról a lederlaszlo.com oldalon olvashatnak.

Forrás: demokrata.hu